Mézes szex

Friss házasok között az volt a szokás, hogy a nász után következő holdhónapban (két újhold között eltelt időszak) minden éjjel mézsört ittak. Egyesek szerint innen ered a mézeshetek elnevezés is.

A méz az egyik legősibb és legkedveltebb csemegénk. A történelem folyamán mindig különleges táp- és gyógyerőt tulajdonítottak neki. Emlegették szerelmi bájitalként csakúgy, mint az örök ifjúság elixírjeként. Beláthatatlan idő óta minden népnél afrodiziákum és serkentőszer hírében áll. Egyesek szerint azonban nemigen tartalmaz mást, mint egyszerű szénhidrátok formájában tárolt energiát. A távolkeleti hagyomány szerint, nászéjszakára mézzel kenték be az ara kebleit és szeméremajkait, s mire a vőlegény letisztogatta a gyönyör kapujába jutottak mindketten.

A maja indiánok hite szerint a Földet a méhisten teremtette. Erre az is utal, hogy egy szó jelöli náluk a világot és a mézet. Az isten miután megismertette az emberekkel a mézsör áldásos hatásait, saját oltalmába vette és ettől kezdve csak a beavatottak ismerhették elkészítésének módját. Az ókorban a méhek fullánkjait Ámor szerelemnyilaihoz hasonlították, a kis állatok pedig a szorgalom jelképévé váltak. Ekkor a méz már mindent gyógyító csodaszer és univerzális ellenméreg hírében állt. Külsődleges alkalmazása is szokásban volt például fejfájás és impotencia esetén. Galenus általános erősítő és potencianövelő, valamint fiatalító szernek tartotta, míg Plinius egyszerűen csak mennyei csodaszernek nevezte. Európában különösen a provanszi rozmaringméz állt jótékony potencia- és erősítőszer hírében.

Gyógyszerként és afrodiziákumként a vadmézet tartották a legjobbnak, mint például a mexikói fullánknélküli vadméh mézét (miel virgen) vagy a kínai Su kung-ot. Az utóbbi egy kínai fűszerkönyv szerint erősíti az akaraterőt, és csökkenti a test időskori elgyengülését. A bolíviai callahuaya indiánok a lépből préselik ki a vadmézet, és a visszamaradt lépet (poge) is felhasználják impotencia és meddőség kezelésére, de az oregánóval fűszerezett mate teájukba is belefőzik, melyet afrodiziákumként fogyasztanak.

Minek köszönheti a méz afrodisztikus hatását?

Gyorsan felszívódó gyümölcscukrai azonnal hasznosítható energiává alakulnak, ezenkívül - mint az édességek általában - serkentik az agyban a hangulatjavító endorfinok termelődését, az ún. boldogsághormonok termelődését biztosítják. Ásványi anyagai, vitaminjai és védő hormonjai jót tesznek az általános egészségi állapotnak, s így a szerelmi életnek is. Talán annak is van jelentősége, hogy a méz bizonyos enzimei - a sejtanyagcsere katalizátoraként - elősegítik a szervezetben végbemenő kémiai folyamatokat.
Indiában például gyakran külsőleg, általában a nemi szerveken alkalmazták masszírozással. Ma már az is tudományosan bizonyított, hogy a mézkenőcs - nagy ozmotikus koncentrációjának köszönhetően - folyadékáramlást indít el, és élénkíti a vérkeringést. Több kísérleti személy említette, hogy kúraszerű alkalmazása a nemi képességeit fokozta. Tudományos kísérletek pedig igazolták, hogy a spermatermelésre serkentőleg hatott, ezáltal a libidó is erőteljesebb volt, és a szexuális izgalom is növekedett.


A mézen kívül a méztermékeknek is tulajdonítottak fiatalító és afrodisztikus hatást. A szerelmi varázslatokhoz szükséges ember alakú babákat méhviaszból formázták, Méhviaszból formázták például a szerelmi varázslások ember alakú bábuit, az ázsiai népek szerint a méhviasz megakadályozza az öregedési folyamatokat és az impotenciát. A leghatékonyabbnak mégis a méhpollen számít, ami naponta fogyasztva megőrzi a testi egészséget és hatalmas nemi aktivitást eredményez. Újabban a nyugati országokban is rendszeresen fogyasztják, és a dokumentációk több-kevesebb sikerről is beszámolnak. A gyógyító és megelőző hatás elvitathatatlannak tűnik, de erotikus hatását időnként nyilvánosan kigúnyolják, titokban azonban sokan ilyen célból is élnek vele.


A méz nem csak a világ első édesítőszere, de az alkoholtartalmú italok alapja is. Babilonban már 4000 évvel ezelőtt is fogyasztották, nem is kizárólag friss házasok, hanem a katonák is, mivel azt tartották, hogy sebeik gyorsabban gyógyultak, ha az itallal kenegették őket. Friss vízben feloldva pár óra alatt erjedésnek indul és rövid időn belül sörré érik. Régen a fiatalasszonyok az esküvőjük után egy hétig ezt itták, mert úgy vélték, hogy növeli termékenységüket. A méz aszparaginsavat és E-vitamint tartalmaz, melyek jó hatással vannak a női nemi mirigyekre. Kis mennyiségben, de található ösztrogén is benne, ami szintén fontos szerepet játszik a női nemi működésekben.
A méhsört mindenhol szent italként tisztelték, és különleges, rituális alkalmakkor fogyasztották. Hogy fokozzák erősségét, gyakran hallucinogén növényekkel fűszerezték. A maja indiánok például bódító hatású fa kérgét vagy olyan békát (Bufo marinus) merítettek az italba, amelynek kiázó pszichedellikus méreganyaga, a DMT erősítette a mámoros hatást. A kategória legjobbjának a germánok "keserű fűvel", valószínűleg beléndekkel kevert mézsörét tartják, de a kókuszdióval elegyített mézbort is nagyon dicsérik, mivel rendkívüli módon hat a szerelemben megfáradt emberre.

Kellemes mézesheteket!


Fotó: Salvador Dali - A méz édesebb mint a vér