2010. 9. 4. szombat,  Rozália

1 EUR = 4.2616   1 USD = 3.3203   100 HUF = 1.5001 

Kereső:  



Aktuális

 

 



Nonó blogja

Könyvbemutató Budapesten  »»»

 

Körkérdés

Szoktál újévi fogadalmakat tenni?

Nincs értelme, nem tartom be.
Igen, mindig teszek, és be is tartom.
Általában túl nagy dolgot fogaok meg, azért nem sikerül.
Butaság, mindig kell fogadalmakat tennünk, célokat tűznünk ki.
Nem szoktam, de támogatom.
 

Hajnali Gondolatok

Egy pillanat  »»»

 


 

Rabbi, nagy a te bölcsességed!

2008-09-23 12:22:38


Van, aki nem ismeri az egyszeri zsidó esetét a túlságosan kicsi házzal, nagy családdal? Azt, amikor a rabbi tanácsára be kell vinni tyúkot, libát, kecskét a házba, majd ugyanezeket kiterelni onnan, mely pillanatban kitűnik, hogy a lak alapjában véve igen tágas, a rabbi pedig tudja, és tudja, és tudja? Aligha. Nos, az én nyaram is ilyen tyúkos-libás-kecskés állatmesének bizonyult.

Volt egy házam, Bukarestben, elégedetlenségből, panaszból és önsajnálatból, és úgy éreztem, hogy ebben a lelki csigaházban teljesen elviselhetetlen ember módra létezni. De jött a nyár, változatos vakációzási menüvel, most pedig itt az ősz és csigaházi vélelmeim annyit sem nyomnak már, mint friss harmat a piruló szőlőszemen, hahaha. Elindultunk, mint a sátoros cigányok, valamikor augusztus huszadikán. Voltunk Marosfőn, Vásárhelyen, Kolozsváron, Budapesten, Szigligeten, Brac szigetén, Budapesten, Kolozsváron, Vásárhelyen, majd akár hisszük, akár nem, visszajutottunk Bukarestbe. Volt indulás előtti, az útlevél nemlétére vonatkozó megvilágosodással egybekötött felébredés  és azt követő fergeteges ügyintézés, volt vírusos hűlésünk hányással, hasmenéssel, volt horvát-magyar fordítói műhelyünk, volt lázunk, izomlázunk, edzéstervünk, éjszakai kukorékolásunk, hol óránként, hol félóránként, elfelejtettünk szúnyoghálót húzni a babaágyra, így volt szúnyogcsípésünk rakáson, volt afférunk a horvát közlekedésbiztonságot rendező szervekkel, így volt mesébe illő büntetés a számlánkon, volt rizshegyre emlékeztető szennyeshalom, gyomorrontás, budapesti félmaraton, másnaposság, bakalódás, egymástevés, három-négy ezer kilométer örökmozgó ill. lábadozó kisbabával és mire Bukarestbe értünk, csoda volt, hogy élek, most pedig nem bírok  magamhoz térni a meglepetésből, hogy bukaresti lakunk mennyire csendes, tágas, kedves, biztonságos, kényelmes, hogy mennyire egyszerű itthon babát rendezgetni, hiszen van például fürdőkád, játszótér, gyerekorvos, de még nagylelkű bébiszitter is akad, ha nagyon muszáj. Bizony, bizony, Bukarest egy tuti hely, kár, hogy eddig én nem tudtam értékelni. Ugye?



Cikk küldése e-mailon »  |   Hozzászólások »  |   Nyomtatható cikk »





 

Név:
Hozzászólok:
Security Image
Biztonsági kód

Nono | 2008-09-29 16:14:33

Persze, hogy az, hiszen csak nézőpont kérdése. Nekem, most, az. Tutira.

Hááát... | 2008-09-27 18:48:28

Van aki az óceánontúlra megy el ahhoz, hogy végül rájöjjön: az az itthoni kis pincelak nem is olyan kicsi, és a penészes fal sem annyira penészes, mint eleinte hitte... A különbség csupán az, hogy ez neki többszörösébe kerül időben, pénzben a ti Horvátországi nyaralásotoknál, balesettel és szúnyogcsipéssel együttvéve cakkumpakk. Na de hogy ettől Bukarest (vagy Kolozsvár for that matter) egy tuti hely lenne...?

 
 
 



Médiaajánlat | Impresszum | Adatvédelem | Horoszkóp


webdesign: icnweb.net © 2006