1 USD = 3.3684 
Aktuális
Ínycsiklandozó gyümölcsök, de nem lekvárban. Avagy mitől tudta elviselni a hangya a tücsköt? »
Kis erkély – nagy élményekre »
Körkérdés
Szoktál újévi fogadalmakat tenni?
Vedd meg a nõt és fuss!
2006-05-28 17:49:23
A reklám boldogtalanná tesz, mert azt kommunikálja, hogy hiányzik az életünkbõl valami, ami annyira fontos, hogy nélküle nem lehetünk boldogok, szépek, csinosak, magabiztosak.
Ezt a gondolatot Epikürosz görög filozófus fejtette ki mintegy 2.300 évvel ezelõtt, miután megtekintette az athéni agora (ma úgy mondanánk: mall vagy shopping center) termékválasztékát. Epikürosz azt is megfigyelte, hogy a megvételre kínált árucikkek nagy része annyira felesleges és haszontalan, hogy ha az illetõ termék nem létezne, senkinek nem tûnne fel, hogy az életébõl valami hiányzik. Azóta a világ fejlõdött. A haszontalan termékek választéka bõvült és a reklámozásuk rámenõsebb lett és egyre gyakoribb a "ha el akarsz adni végy egy kutyák, egy gyereket vagy egy tökéletes alakú nõt!"-elv
Életérzés-vásár
A fogyasztói társadalom ideológiája szerint a gazdaságnak szüntelenül növekednie kell. Ez csak úgy lehetséges, ha az emberek többet fogyasztanak. Az ember biológiai fogyasztó képessége azonban korlátozott. Ezért az embereket rá kell nevelni arra, hogy olyasmit is megvásároljanak, amire nincs szükségük.
Erre találták ki a csatolt árút. A reklámok manapság legkevésbé magáról az eladásra kínált termékrõl, szolgáltatásról szólnak, sokkal inkább az érzésrõl, a státuszról, a tökéletes alakról, a boldogságról, gondtalanságról, amit csak a termék megvásárlásával, a szolgáltatás igénybevételével érhetünk el, magyarul: ha nem a megfelelõ olajjal fõzünk, kövérek és betegek leszünk, ha nem használjuk a kínált bõrfeszesítõt inkább ne járjunk rövidnadrágba, és a szökõkútban sem táncolhatunk, ha nem vesszük meg az autót, soha senki nem fog felfigyelni ránk, azaz boldogtalanság vár ránk.
Tehát a boldogságot, a tökéletes testet, ránctalan bõrt, boldog, egészséges családot, vidám gyerekeket, társadalmi elismerést utasítjuk vissza, ha nem vásároljuk meg a terméket.
Milyen nőt veszünk meg?
Utcai plakátokat, sajtótermékekben megjelenõ hirdetéseket nézve a következõ nõkép tárul elénk: tökéletes anya, gyönyörû szeretõ, kitûnõ háziasszony, sikeres üzletasszony. De nõk jelennek meg társított néznivalóként a bútorok, autók, falfestékek, banki hitelcsomagok mellett is. Miért? Mert ismét csak nem a terméket, hanem az életérzést akarják eladni nekünk. Minél szebb, csinosabb, divatosabban öltözött, gondtalanabb, ráctalanabb a nõ, annál inkább szeretnénk vele azonosulni, ehhez vesszük meg az autót, az olajat, telefon-elõfizetést, a természetesen alapanyagokból készült gyümölcsleveket, az aktív baktériumtenyészetet tartalmazó joghurtot, ami nélkül nem tudnánk kimenni a barátnõinkkel egy kellemes esti teára.
Gondos háziasszony, anya
A patriarchális családmodell él és virul a reklámokban. A konyhában, fürdõszobában jelenünk meg, fõzünk, fertõtlenítünk, gyereket nevelünk. Az anyai gondoskodást pedig megvehetjük a buborékba-záró joghurttal, a legmagasabb nedvszívóképességgel rendelkezõ pelenkával, a tinédzserek baktériumölõ szappanával együtt. A gondtalanságot pedig a mosóporral, amitõl nemhogy nem zavar a nagy csokifolt, hanem még mi is kenünk rá egysmást, sõt focizni is elkezdünk a bevásárlóközpontban a boldogságtól, hogy a megfelelõ mosópor végre a mienk lehet.
A csábító nõ
A szenvedélyes, forróvérû nõ képet festik ránk, amikor morcosak leszünk, ha a két vonzó férfi nem minket akar, csak a narancsfánkat akarja megvenni, amikor felírjuk a telefonszámunkat egy papírlapra és megmutatjuk egy szomszéd taxiban ülõ vadidegennek, hogy az lefényképezhesse. De csábosan kávézunk a postással is, aki ma már nem csenget, hanem az ajtónk elõtt térdelve szaglászik.
A buta liba
A rosszabbik reklámokban megjelenõ nõkép, aki összetöri az autót, de van egy boldog férje, aki nyugodtan sörözhet, a liftben mos fogat rágógumival, a fogorvosától tudja meg, hogy a fogmosás nem csak fehéríti a fogakat, de megvéd a fogszuvasodástól is, nem csinál semmit, de a samponja csodákra képes, a hûtõben tartja a borotváját, és ettõl mosolyogva szõrtelenítheti magát, bízik a sikerben mert van egy nagy hûtõszekrénye.
De megszégyenülhetünk a pénztárnál is, mert nem tudjuk, a kasszásnénivel ellentétben, hogy a legújabb mosópor tartalmazza az öblítõt is.
A nõ, mint termék
A nõi szépség felhasználása egyidõs a reklámmal. Már az 192o-as években közhellyé vált, hogy a szépséggel árút lehet eladni, hogy elõremozdítja a fogyasztásorientált életstílust.
A 19. század közepe óta a többé kevésbé szexualizált nõi szépséget egyre kifinomultabb technikákkal állítják elõ és adagolják a nézõknek, fogyasztóknak. Ehhez mindig régebbi esztétikai kategóriákat aktualizálnak. A mai reklámok nõi szépségeszménye gyermeki, fiatal, sovány, olykor egyenesen anorexiás. A különbözõ férfiízlések kiszolgálására azonban ügyelnek: ami annyit jelent, hogy váltogatják a szõkét a barnával, a nagykeblût a sovánnyal, a szemérmest a szenvedélyessel. És máris eladható akár a csavarhúzó is, nem beszélve a sörrõl, az autóról, a borotválkozás utáni gélrõl.
Ezzel nem is lenne baj, hiszen a férfiak minket, mi pedig a férfiakat szeretjük, a gond azzal az egyre elérhetetlenebb ideállal van, amit egyre kevesebben érünk el. Mert nem esik hasra a selyemkendõ a lábunkon, nem áll folyton úgy a hajunk mintha a fodrásztól jöttünk volna, nem tökéletesen sima a hasfalunk, és partnerünknek sem vízipólós a vállszélessége, nem csíkos az izomtól a hasfala, nincsenek porcelánból a fogai. És hol a teltkarcsú nõ, hol van a bedagadt szemekkel ébredõ, smink nélkül kicsit halovány kinézetû lány, a fáradtan hazaérkezõ dolgozó nõ, a gyerekét megszidó anya, a megráncosodott arcú nagymama?
Hol vannak a hétköznapjaink?
Azokat éljük!
Éljük át minden percét! (hogy stílusosan egy reklámszlogennel fejezzem be!)
- eniko@meno.ro -
