1 USD = 3.3625 
Aktuális
Ínycsiklandozó gyümölcsök, de nem lekvárban. Avagy mitől tudta elviselni a hangya a tücsköt? »
Kis erkély – nagy élményekre »
Körkérdés
Szoktál újévi fogadalmakat tenni?
Metroszexuális übermenek
2006-04-30 21:59:34
Kozmetikusnál, fodrászszalonokban vagy aerobic-edzõteremben megfordulva talán még mindig furcsán érezzük magunkat mi nõk, amikor ott férfiakkal futunk össze. Ezek a helyek régebb a nõk felségterületei voltak! Mit keresnek ott a férfiak? A metroszexuális férfi megjelenése óta persze ez a jelenség egyre megszokottabbá, sõt elfogadottá vált.
Az elfogadáshoz azonban sok idõnek kellett eltelnie. Nekem is furcsa volt, amikor diákkoromban megtudtam, hogy az újdonsült, 10 évvel idõsebb udvarlóm kéthetente manikûröshöz jár, és bizony a szakállát is gyakran fodrásznál nyíratja csinosra. Hiszen én nõként addig csak egyszer voltam manikûrösnél, sõt barátnõim se jártak oda gyakran! És fodrászhoz is csak többhavonta jártam! Késõbb persze ez megváltozott, és ma már az sem megdöbbentõ, ha a férfiak divatkövetõen viselkednek. Miért ne engednénk be õket a mi világunkba?
Kezdjük a metroszexuálisokkal. A fogalmat 1994-ben találta ki Mark Simpson angol újságíró, publicista, és valahogy így határozta meg: metroszexuális az a nagyvárosi férfi, akinek kifejlett esztétikai érzéke van, sok pénzt és idõt tölt szépítkezésre, öltözködésre, az életstílusának tudatos alakítására, továbbá vállalja azt, hogy a férfiak is lehetnek érzékenyek, romantikusak, "széplelkek". Egyszóval: vállalja az általában meleg identitással járó jegyeket, bár általában heteroszexuális. Eléggé egyhangú egyetértéssel az újságírók David Becham-et tartják a tipikus metroszexuálisnak, másodikként Brad Pitt neve szokott felmerülni, a szó kitalálója pedig Tom Cruise-t is megemlíti.
A metroszexualitás fogalma 2003-ban átterjedt Európából Amerikába is, és világszerte jó marketing-eszközként is funkcionált. A férfiaknak kínált szépítõszerek megsokasodtak a piacon, már minden olyan terméket meg lehetett találni férfi változatban, ami a nõk számára elérhetõ, a bõrradírtól a körömágybõr-eltávolító krémig. Jean-Paul Gaultier elsõként dobott piacra olyan dekorkozmetikumokat, melyeket kifejezetten férfiaknak készített. Az új termékek által megcélzott réteg a fiatal, jól keresõ és magukkal sokat foglalkozó - magukra sokat költõ - férfiak, tehát a tipikus metroszexuálisok. Szoláriumba járnak, talán melírozzák a hajukat, ékszereket viselnek (persze mást, mint a nõk) és váltogatják azokat, aznapi öltözékükhöz illõen. Szõrtelenítenek, alapozót használnak, és sokat járnak vásárolni. De fõleg: nagy-nagy gondot fordítanak arra, hogy nézzenek ki. Õk azok, akik mielõtt kilépnének az utcára, legalább 10 percet nézegetik magukat a tükörben, forgolódnak, és nem lépnek ki addig, amíg nem érzik azt, hogy tökéletes a look.
A metroszexuális ellentéteként jelent meg a retroszexuális férfi, aki visszautasítja azt, hogy különösebb figyelmet fordítson a megjelenésére, illetve a divatkövetésre, aki soha nem zselézné a haját és a körmét is saját maga szereti levágni. Ilyen férfiakkal találkozhatunk magunk körül, de figyelem, ez nem a teljesen ápolatlan férfi szinonimája!
Az überszexuális férfi már túllép a metroszexualitáson, rafinált, ám olyan egyéni stílusa van, amihez nem szükséges a divatkövetés. Hozzá nem tapad annyira az önimádat és a végletes fogyasztói magatartás. Õ a hagyományos férfiképhez kapcsolódó értékeket képviseli: a nõiességgel járó dolgok elutasítása, visszafogott érzelmek, teljesítmény-orientáltság, intellektus, erõ, agresszivitás, érzelmek nélküli erotika. Mondanunk sem kell, az überszexuális férfiak a (nem létezõ) tökéletes ember megtestesítõi abban a világban, ahol a nõk nemigen rúghatnak labdába.
Mark Simpson egy évtizeddel késõbb bevallja, hogy a metroszexualitás nem létezne média nélkül. A 12 évvel ezelõtt megformált férfitípust-ideált egyre többen követik, ami a szó eredeti értelmének a megváltozásához vezet, hisz nem tudja mindenki követni azt a példát, amit a sztárok képviselnek, akikrõl eleinte szólt ez a fogalom. Szerinte az újszerû életstílus elterjedésével a média létrehozta az überszexuális férfit, de valójában ez is mertoszexuális, csak szebb csomagolásban.
Ezekben a szavakban igazából az az újszerû, hogy a szexuális orientáció nem lényeges alkotóelemük. Ez annyit jelent, hogy elméletileg bármelyik típusú férfi lehet homoszexuális, biszexuális vagy heteroszexuális, ez csupán életstílus, szokások, viselkedés és megjelenés kérdése. Sõt, bizonyos aktivisták kitaláltak egy gyûjtõszót erre a helyzetre is: a pomoszexuálist, amiben a PoMo a posztmodern rövidítése. Ezt a jelzõt azok használják, akik visszautasítják, hogy õket pusztán szexuális orientációjuk alapján bármilyen kategóriába sorolja valaki.
- agota@meno.ro -
