Aktuális
Ínycsiklandozó gyümölcsök, de nem lekvárban. Avagy mitől tudta elviselni a hangya a tücsköt? »
Kis erkély – nagy élményekre »
Körkérdés
Szoktál újévi fogadalmakat tenni?
Adventi hiedelmek
2006-12-03 11:52:01
De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
(Ady Endre)
Krisztus születését a IV. század óta december 25-én ünneplik. Az előtte lévő négy hetes előkészületi időszak az Advent. A karácsonyi ünnepek mai formája nagyrészt római és germán eredetű: német földön állítottak először karácsonyfát a 17. században.
Az adventi időszak kezdetén a keresztények fenyőágból koszorút kötnek, rajta négy gyertyával, melyet vasárnapról vasárnapra sorra gyújtanak meg. A legenda szerint a koszorú hagyománya is német eredetű: egy gyermekotthonban születet ez a szokás, ahol ebben az időszakban minden este összegyűltek, énekeltek s felolvastak egymásnak.
Az ötlet egyesek szerint XIX. századi, egy Johann Heinrich Wichern nevezetű német protestáns lelkésztől származik, aki úgy próbálta karácsonyig múlatni az időt, hogy minden egyes istentiszteleten újabb és újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba, karácsonyig összesen huszonnégyet. A szokás hamar elterjedt, de a gyertyák száma mára négyre redukálódott.
Az adventi időszak kezdete és hossza nem egységes. A hossza koronként és felekezetenként változó volt: három héttől hat hétig terjedt. Ma a történelmi egyházak négy hét körüli időben állapítják meg. Kezdete régebben november közepére esett, később Szent András napjára (november 30.), az utóbbi időben pedig a november 27 és december 3-a közötti vasárnapra. Így advent hossza 21 és 28 nap között ingadozhat december 25-höz viszonyítva.
Adventkor szerdán és pénteken böjtöt tartottak, szombatra pedig megtartóztatást rendelt el a pápa. Sokfelé – különösen az idősebb asszonyok – még a századforduló után is böjtöltek. Az 1611. évi nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától Vízkeresztig a házasságkötést is püspöki engedélytől tette függővé. Ezért az adventi időszak alatt lakodalmat, táncmulatságot nem tartottak.
Erdélyben még a XIX. század végén is sok varázsolással, boszorkánysággal kapcsolatos hiedelem fűződött adventhez. Például ilyenkor zárva tartották az ajtókat, az ablakokat, sőt még az aprójószágok ólait is, nehogy a boszorkányok - megzavarodva a hajnali misére történő nagyon korai harangozástól - kis állatok alakját fölvéve és belopakodva a nyitott ajtón, ablakon át a házba vagy az ólba megrontsák az embereket vagy a háziállatokat.
Az adventi várakozás hangulata hatással volt a házasodás előtt álló fiatalokra, de főképpen az eladó sorban levő lányokra. Ezért a lányok mézet ettek a hajnali mise előtt, hogy előbb-utóbb férjet "édesgessenek" magához. De a biztonság kedvéért még a hajnali szentmisére hívó harang köteléből is kivágtak egy darabot és a hajukba tűzve viselték farsangig, hogy minél több kérőjük legyen.




