Kapor, "a szelek pompás űzője"

A kapor többet tud annál, minthogy csak a savanyúságok fűszere legyen. Természetes tartósítószer is, hiszen a savanyítás eredeti célja az ételek tartósítása volt. A kaprot, mint természetes gyógyítót már az egyiptomi civilizáció kezdete óta használták. Tartósító hatásán kívül megküzd a fertőzésekkel és emésztést elősegítő gyomornyugtató is.

A 3000 éves egyiptomi sírokban talált emlékek azt mutatják, hogy az ókori orvosok a jó illatú kaprot, mint emésztést elősegítőt és gázhajtót használták. Az I. században élt görög orvos, Dioszkoridész olyan gyakran javallotta, hogy a kaprot évszázadokon keresztül Dioszkoridész füveként ismerték.

A rómaiak, emésztést elősegítendő, a magját rágták. Virágfüzéreit étkezőhelyiségekben akasztották fel, azt gondolván, megelőzi a gyomorpanaszokat.
A hagyományos kínai orvoslás már több mint 1000 éve használja emésztést segítőnek. Különösen gyerekeknek ajánlják, mivel gyengébb hatású más szereknél, pl. A köménynél, ánizsnál vagy édesköménynél. És duzzanatok

A vikingek is tudatában voltak az emésztésre kifejtett jótékony hatásával. Valójában a kapor angol neve (dill) az ógermán nyelv dilla szavából származik, melynek jelentése lecsendesít, megnyugtat. 

A XVII. századbeli herbalista, Nicholas Cupeper azt állította, hogy a kapor „erősíti a hasat ... és a szelek pompás űzője...” . ajánlotta még csuklás és duzzanatok ellen, valamint az agytevékenység fokozására.

A mai kor herbalistái is ajánlják a kaprot csecsemőkori bélfertőzésekre. A mag rágása javítja a kellemetlen szagú leheletet, teája könnyíti az emésztést és a szoptatós anyáknál a tejkiválasztódást is segíti.

Gyógyhatása

Emésztést elősegítő és gázhajtó. Kísérletekkel támasztják alá, hogy a kapor az emésztőrendszer sima izmainak megnyugtatásával segíti az emésztést. Egy másik kísérlet pedig a bélgáz képződésének megelőzésében való szerepét bizonyította.
Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó számos baktérium növekedését gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok kivédésében.

Nőgyógyászati problémák. A húgyúti betegségeket általában az Eserichia coli baktérium okozza, amelyek megtelepedését a kapor meggátolja. Aki ilyen betegségben szenved, a fürdővízbe kaprot tartalmazó vászonzacskót vagy a magból kivont illóolajat tegyen.

Érdekes lehetőségek. Laboratóriumi körülmények között állatokba injekciózott kapor-extraktum serkentette a légzést, lassította a szívritmust és tágította az ereket, amelyek mind vérnyomáscsökkenést eredményeznek.

Kaporreceptek

Leheletfrissítőnek rágjunk el egy fél-egy kiskanál magot. Emésztést elősegítőnek  forrázatot vagy tinktúrát használjunk. A kellemes ízű forrázat elkészítéséhez tegyünk 2 teáskanál morzsolt magot egy csészényi forró vízbe és hagyjuk 10 percig állni. Egy nap legfeljebb 3 csészével igyunk.

Tiktúrából naponta nem több mint háromszor fél-egy teáskanálnyival használjunk. Bélfertőzés kezelésére vagy gázhajtóként 2 éven aluli gyerekeknek kevés gyenge forrázatot adjunk. Aki elejét akarja venni a húgyúti fertőzéseknek, kössön egy vászonzacskóba kapormagokat és tegye a fürdővízbe. De lehet ne több mint egy teáskanálnyi magból préselt illóolajat is.

Amire vigyáznunk kell

Érzékeny embereknél a kapor esetleg bőrkiütést okoz, de a levelet, a magot s a mag illóolaját nem tekintik toxikusnak. Egészséges felnőttek, a nem terhes és nem szoptató nők számára a szokásosan ajánlott mennyiségben biztonságosnak tekinthető.
Gyógyszermennyiségben csak az orvossal konzultálva használjuk! Ha kisebb kellemetlenségek – gyomorpanaszokat vagy hasmenést – okozna, alkalmazzunk kevesebbet vagy hagyjuk abba használatát. Tudassuk az orvossal, ha kellemetlen hatásokat tapasztalunk vagy ha a tünetek nem javulnak jelentősen két héten belül.

Forrás: Michael Castleman: Gyógynövényenciklopédia