A vaj vs. margarin háború jelenlegi állapotjárul

Az emberiséget sokminden osztja meg. Ilyen sarkalatos pont például a vajimádók és a margarinpártiak megosztottsága. A világ már évtizedek óta kettészakadt a tekintetben, hogy a vaj a finomabb vagy a margarin, de az igazi háború akkor kezdődött, amikor azt kezdték el vizsgálni melyik egészségesebb illetve melyik károsabb a másiknál.

A vaj tündöklése és bukása

Nem kérdés, hogy a vaj volt előbb mint a margarin. Régen a jólétet jelképezte, manapság ismét azt kezdi szimbolizálni, gondoljunk csak a dán smørrebrød-ra, vagy a legelegánsabb éttermek antréira. Az 50-es években azonban az egészséges táplálkozás jegyében megindult kampányok megcsonkították a vaj hírnevét, mondván, hogy növeli a vér koleszterinszintjét.
 

Pedig a vaj jelentősen javítja a tápláltsági állapotot, így műtét, betegség, kóros soványság vagy veseelégtelenség javítására kiváló. Tíz gramm vajban 23 mg koleszterint van, ami nem káros. A legfrissebb eredmények azt igazolják, hogy a természetes tejzsírok fogyasztásának csökkentésével – márpedig a vajellenes kampánynak ez a következménye - fontos bioaktív anyagoktól fosztották meg az emberi szervezetet. A tejzsírban 4-5 olyan anyag található, amely külön-külön is, de együtt különösen nagyon fontos védelmet nyújtanak a szervezetnek. Az egyik fontos alkotóelem a konjugált linolsav. Ez olyan az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen telítetlen zsírsav, amely természetes védőanyag a rákkal szemben. Az is kiderült, a tejzsír nem hogy növelné a vér koleszterin szintjét, hanem csökkenti azt, segít a lerakódott zsírpárnák eltüntetésében, a gyermekek számára pedig fontos növekedési faktort tartalmaz.

Óda vagy rekviem a margarinhoz

A margarin növényi eredetű vajutánzat, egyesek szerint a vajjal azonos élvezeti értékű, mások szerint nem.
A margarint ipari úton, így teljesen steril körülmények között állítják elő. A vaj ellankampánya eredményes volt, leáldozott és az oltárán ott maradt a margarin, ami sokkal olcsóbb, hozzáférhetőbb és kenhetőbb volt. A gyorsan népszerűvé vált margarinról is elkezdtek azonban terjedni a rosszhírek. 1961-ben egy Anderson nevű kutató kimondta: a margarin is növeli a koleszterinszintet, ezáltal a koszorúérbetegség kockázatát, és innen már csak egy lépés az infarktus.
 

Minden rosszban van valami jó alapon, ezek a vizsgálati eredmények arra kényszerítették a tudományt, hogy új technológiákat dolgozzanak ki. Így sikerült 15-20 százalékról egy százalék alá csökkenteni a margarin transz-zsír-tartalmát. Sajnos ezt nálunk nem tüntetik fel a margarinokra, de el kell hinnünk, hogy a lágy margarinok ebbe a kategóriába tartoznak. A jó minőségű – lágy – margarinok nem, vagy csak az egészségügyi világszervezet (WHO) által ajánlott mértéket meg nem haladó mennyiségben tartalmaznak a szervezet számára káros transzzsírsavakat.
 

Mi a transz-zsírsav?
 

A margarin szilárdságához a gyártás folyamán kell valami, hogy a krémes vagy szilárd állagot elérjék: ehhez hidrogént buborékoltattak át rajta. Ennek következtében keletkezett a transz-zsírsav, mely bár telítetlen zsírsav, károsabb a telített zsíroknál is. Rendszeres fogyasztása csökkenti a vérben levő jó koleszterin szintjét, így növeli az érelmeszesedés kialakulásáért felelős, rossz koleszterinét. Jó hír, hogy a mai jó margarinokat már nem hidrogénezik, ezért nem is tartalmaznak 1-2%-nál több transz-zsírsavat. Így már azt mondhatjuk, hogy jó margarinok zsírsavösszetételüknek és más összetevőiknek köszönhetően segítenek csökkenteni az érelmeszesedést. FIGYELEM! A cukrászati termékek 23,8%, az átlagos margarin 16,5%, a teasütemények 9,8%, a sült burgonya 8,3%, a chips-ek 4,8% transz-zsírsavat tartalmaznak.

A harc tehát akár tovább is folytatódhatna, biztosan akadnak ma is és továbbra is lesznek olyanok, akik egészségesebbnek kiáltják ki egyiket vagy másikat. Azonban nem a vaj vagy a margarin káros vagy nem káros voltán van a hangsúly, hanem a mennyiségen és a minőségen. Egyikből se fogyasszunk túlzott mennyiséget és a margarinból a lágy fajtákat válasszuk.  És szeressük amelyik nekünk jobban ízlik.