Nicotiana tabacum – avagy még mindig a cigarettáról

Honnan ered és miért is szeretjük annyria? Aktív és passzív dohányzás, illetve mit is szívunk be? Függőség és függőség teszt. Leszokni vagy el sem kezdeni? A dohányzást és annak biológiáját az orvos nagyítója alatt vesszük szemügyre.

         
Dohányozni annyit jelent, mint a dohánynövény levelét használni, a legkülönbözőbb formában. Legelterjedtebb talán a dohánylevél égésekor keletkezett füst élvezete: a cigarettázás, a szivarozás vagy a pipázás (fából, kőből, porcelánból készült pipán keresztül szívni a dohányfüstöt), de ismert a tubákolás (a finom, porrá tört dohány felszippantása, amely tüsszentésre ingerel), vagy a bagózás is (a speciálisan pácolt, gumiszerű dohány rágása). Az utóbbi kettő a füst nélküli dohányzás fogalmát meríti ki.
     
A dohányfüst élvezetének eredetét Amerikához kötjük, ahol az őslakos indiánok a békepipa elszívásakor a szervezetbe kerülő nikotintól megrészegült állapotot az istenek közelségének tulajdonították. Cortez és Pizarro hódító katonái szoktak először a dohányzásra. Általuk került át ez a szokás a XVI. században Európába, ahol rövid ideig a dohányt csodanövénynek tartották: szirupot, kivonatot, főzetet, kenőcsöt, kristályt vagy pirulákat készítettek a leveléből, s majdnem minden betegség gyógyítására ajánlották.
 Hamarosan fény derült azonban számos káros hatására is.
     
Abból az elkeseredett harcból, amit ma is vívunk ellene, még nem tudni, hogy ki kerül ki győztesen. Mert bár rengeteg rossz származik belőle, ma is nagyon sokan hódolnak neki.
Először a cigaretta, szivar, pipa dohányfüstjéről néhány szót.
A FŐfüst a 900 Celsius fokon elégett kb. négyezer gáznemű és szilárd vegyi anyagból áll, amit a dohányos beszippant. Az orron- szájon- garaton- gégén keresztül a tüdőből bekerül a véráramba, amely a szervezet minden szövetéhez elszállítja.  A hamutartó szélére letett cigaretta, szívás nélkül kb. 600 Celsius fokon parázslik. Ekkor keletkezik a MELLÉKfüst, amit a passzív dohányosok, a környezet lélegez be.
     
A DOHÁNYFÜST

Összetevői közül a nikotin hatásai a legtanulmányozottabbak. Nevét Jean Nicotról kapta, aki Franciaország orvos- nagyköveteként Lisszabonban a királynő fejfájását dohánnyal gyógyította meg. A dohánynövény latin neve is tőle származtatott: Nicotiana tabacum. Tabaconak az indiánok nevezték a békepipában szívott szent növényüket.
A többi összetevőről annyit, hogy közülük mintegy 400 bizonyosan káros az egészségünkre. Gáznemű összetevők: a széndioxid, a szénmonoxid, a nitrogén, a ciánhidrogén. A szilárd összetevők a füst kicsiny százalékát teszik ki, egészségkárosító hatásuk jelentősége azonban százalékos jelenlétüket messze túlhaladja: a kátrány, ólom, polónium, nikotin. A dohánygyárak ráadásul további adalékanyagokat kevernek a felaprított dohánylevelekhez, amelyek az aromásítás mellett a hozzászokást is gyorsítják. A cigarettafüst szilárd anyagai közül 11 fokozottan rákkeltő hatású. A nikotin erős méreg, amelynek káros hatásai dózisfüggőek. Az első alkalommal a szervezetben a dohányfüst enyhe akut mérgezés tüneteit idézi elő: fokozott nyálazás, verejtékezés, erős köhögési roham, hányinger, hányás, szapora szívverés, magas vérnyomás, fejfájás, szédülés, izomgyengeség, térdremegés. Nagyobb adag nikotin eszméletvesztést, rángógörcsöt, keringési- és légzéselégtelenséget, légzésbénulást követően halált okoz.
     
FÜGGŐSÉG

A dohányos ismételten, kis mennyiségben használ nikotint. Teszi ezt azért a kellemes érzésért, amit már nem ront el az első cigaretta utáni émelygés, szervezetében közben kialakult a nikotin- tolerantia. Ma már tudjuk, hogy a „nikotinzsongásért” idegrendszerünk egy saját mediátora felelős, amelynek a nikotin nagyobb mennyiségű felszabadulását idézi elő. A dopamin okozza a dohányzó önfeledt elégedettségét, koncentráló képességének megnövekedését. Ez a bódulat olyan kellemes, hogy azt a dohányzó egyre gyakrabban akarja átélni, nikotinfüggő szenvedélybeteggé válva.

A nikotinfüggőség egyrészt pszichikai jellegű, mert a dohányos ragaszkodik cigarettájához, másrészt viszont fizikai is, mert hiánya megvonásos tünetekkel jár. A megvonásos tünetek közül a leggyakoribbak: túlzott érzékenység, feszültség, ingerlékenység, izgatottság, lobbanékonyság, hirtelen, ok nélküli düh, a koncentrálóképesség csökkenése, a figyelem lanyhulása, fejfájás, alvászavar, intenzív étvágyfokozódás, éhségérzet, egykedvűség, depresszió.

Azonban a nikotin nem csak dopamint szabadít fel. Egy másik mediátorunk, az acetilkolin hatásait is utánozza. Az acetilkolin, nikotinszerű hatása révén belső szerveink és vázizomzatunk működését fokozza, majd bénítja. A dohányzó szervezetében állandóan nagyobb mennyiségben jelenlevő nikotin így a szervezet saját kompenzáló mechanizmusait állandóan túlhajtva kimeríti azokat. 

HATÁSOK

A nikotin az idegrendszerre gyakorolt hatásain kívül számos más, direkt károsodást is okoz: a pipázóknál az ajakrák, a bagózóknál a nyelvrák gyakorisága szembeötlő. Az orr nyálkahártyájában levő szaglóidegek megbénulnak, a nyelv ízlelő gumói is elvesztik íz-érzékenységüket. A légcsőben levő fedőhám csillói is megbénulnak. A légcsőben keletkezett, a dohányosnál nagyobb mennyiségben kiválasztott nyák így nem tud kiürülni. Az álldogáló váladék mindig megfertőződik. Ráadásul a folyamatos mély lélegzetvételek megerőltetik a tüdőhólyagocskák falát, amik elszakadnak, s ez által a dohányzó légző felülete lecsökken. Így válnak a dohányzók idült obstruktív tüdőbetegekké. A tüdő holt légterében aztán megáll a leszívott kátrány: itt gyűlnek-gyűlnek a rákkeltő anyagok. A gége, tüdő és hörgő rákja mellett a húgyhólyag, végbél és méhnyak daganata is gyakoribb a dohányzóknál.
      
A nikotin a méhlepényen is áthatol, magzati elváltozásokat okozva, kiválasztódik az anyatejben is, és leginkább a csecsemő idegrendszerét károsítja.
Más elváltozások is fellépnek: szív- és érrendszeri betegségek. A szív állandó túlhajtása először ritmus-zavarokat , aztán vegyes szívizom és koszorúér károsodást okoz. A bal szívfelet az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a jobb szívfelet viszont a tüdő megbetegedései terhelik túl. A vérér-falak az állandó görcsös állapot miatt rideggé válnak, elmeszesednek, megvastagodnak. Következmények: magas vérnyomás, infarktus, agyér-történések, a végtagi vagy nyaki erek szűkületei vagy elzáródása. Tudnunk kell, hogy egy károsodás nem véd meg a többitől.
     
Azt már értjük, hogy a dohány élvezeti cikk, használójának sok kellemes percet okoz. A legtöbb dohányzó ezért bagatellizálja annak egészségkárosító hatásait. Vagy nem akar róluk tudomást szerezni, vagy azt gondolja, hogy a bajok csak mással eshetnek meg. Sajnos kivételek nincsenek: az elfogyasztott cigaretták száma mellett nem csak a cigarettázással eltöltött percek számítanak, hanem az életkor is, amikor a rászokás megtörténik, sőt az is, hogy abbahagyja-e valaki a dohányzást, és mikor.
     
LEHET-E, KELL- E LESZOKNI A DOHÁNYZÁSRÓL?

Lehet, kell. Bármikor, még akkor is, ha már valamelyik megbetegedés tünetei megjelentek, mert a tüdőrák megjelenése bizonyos számú cigaretta elszívása után törvényszerű.
Ha úgy tekintjük, hogy a dohányzás szenvedélybetegség, a nikotin függőséget okoz, akkor ebből az következik, hogy a dohányzásról épp olyan nehéz leszokni, mint a heroinról vagy LSD-ről. Pedig George Bernard Shaw szerint mi sem könnyebb, mint leszokni, hiszen ő már többször is megtette…
     
A dohányzás elhagyásakor csapatmunkára van szükség. Van azonban valami, ami nélkül fölösleges minden szófecsérlés, erőfeszítés. A DOHÁNYZÓNAK MAGÁNAK KELL A LESZOKÁS MEGGYŐZŐDÉSÉRE JUTNIA. Őt segítheti környezete, ő fordulhat kezelő orvosához vagy máshoz, neki ajánlhatunk segítséget, de HELYETTE NEM TUDUNK DÖNTENI. Az elhatározás után is nehéz a feladat, de célkitűzése már reális. Nehézsége abban áll, hogy a visszaesés gyakori. Absztinensnek akkor nevezünk egy dohányost, ha egy évig kibírta rágyújtás nélkül.



MI A TEENDŐ?

Ha a dohányzást elhagyni vágyó orvoshoz fordul segítségért, először a Fagerström- féle Nikotin Dependencia Teszt segítségével megállapítjuk a nikotinfüggőség mértékét.
A teszt egyszerű, kitöltése alig néhány percet vesz igénybe.









Fagerström – féle  nikotin  dependencia teszt

1. Mennyi idő telik el ébredés után, amíg rágyújt?
5 percnél kevesebb 3 pont
6-30 perc 2 pont
31-60 perc 1 pont

2. Nehezére esik nem rágyújtani ott, ahol ez tilos?
Igen 1 pont
Nem 0 pont

3. A nap melyik cigarettájáról mondana le a legnehezebben?
A reggeli elsőről 1 pont
Bármelyik másikról 0 pont

4. Hány szál cigarettát szív el egy nap?
30 felett 3 pont
21-30 2 pont
11-20 1 pont
10 alatt 0 pont

5. Több cigarettát szív el az ébredés utáni órákban, mint az azt követőkben?
Igen 1 pont
Nem 0 pont

6. Dohányzik-e ha olyan beteg, hogy a nap nagyobb részét ágyban tölti?
Igen 1 pont
Nem 0 pont

Kiértékelés:
8-10 pont: nagyon súlyos függőség
6-7 pont: súlyos függőség
5 pont: közepes fokú függőség
3-4 pont: enyhe fokú függőség
0-2 pont: igen enyhe függőség


Igen gyenge vagy enyhe függőség esetén lelki támogatással a leszokás gyógyszer nélkül is sikerülhet. Közepes, súlyos vagy nagyon súlyos függőség azonban gyógyszeres kezelést igényel. Jó, ha a dohányzó maga, környezete és kezelőorvosa közös stratégiát alakít ki.

A dohányzónak kell a kezdés napját meghatároznia. Az előtt orvosával megbeszéli az elvonásos tünetek mibenlétét, azt, hogy ilyenkor mi a teendő. A cigarettázás kellemes sztereotípiái helyett hasonló gesztusokat kell kitalálni, mert a pszichikai függőség lényegét, az önjutalmazást más formával helyettesítve a siker  valószínűbb. A dohányzó közvetlen környezetével is megbeszélendő a tapintatos, türelmes viselkedés. Ne tűzzünk ki túl nehéz feladatokat, mert az esetleges túlterhelés a sikertelenség árnyékát vetíti elő.

Az alkalmazott gyógyszerek milyenségét ma már a függőség mértéke határozza meg.
Vannak nikotin tartalmú készítmények, amelyekkel a leszokni vágyó fokozatosan csökkenti a szervezetébe juttatott nikotin mennyiségét: rágógumi, tapasz segítségével. Ezek használatát alaposan el kell sajátítani, mert a készítmény és dohányzás együttesen nikotinmérgezést okozhat. A legmodernebb készítmények úgy hatnak, hogy a nikotin-éhséget nikotin felhasználása nélkül csökkentik. Ezek nemrég felfedezett hatóanyaga a vareniklin, amely kis mennyiségű dopamin- felszabadulást eredményez, miközben a nikotinéhséget más úton is csillapítja. Még valamit meg kell beszélnünk a dohányzásról leszokni vágyóval: a leszokást követő elhízás elkerülési módjait, illetőleg a súlyfölösleg későbbi leadási módjait.

A teljesség igénye nélkül, problémafelvetőnek szántam ezt az előadást. Miért is? Mert a földön minden 6, 5 másodpercben, Magyarországon évente 20-30000-en halnak meg a dohányzás valamilyen következményes megbetegedésében. Figyeljünk magunkra, és ne feledjük, hogy környezetünket passzív dohányzásra késztetve, veszélyeztetjük! Kíváncsiságból majdnem mindenki rágyújt életében. Beszélnünk kell róla, mert a leghatékonyabb eszköz a dohányzás elleni küzdelemben mégis az, ha valaki el sem kezdi.
 „Százszor könnyebb a bajt megelőzni, mint a rossz szokásoktól, szerzett betegségtől megszabadulni.”

Szakirodalom:
Dr. Kovács Gábor: Hogyan szokjunk le a dohányzásról?  SpringMed Kiadó, 2007
Fürst Zsuzsanna: Gyógyszertan Medicina Könyvkiadó 1998
Dr. Vajer Péter: Dohányzás – tények, prevenció, leszoktatás 2007
Dr. Baka Gyula: Tények a dohányzás káros hatásáról. Vigyázó Kör Füzetek 3. 1998

Dr. Pap Ida