A testi fenyítés hatása a gyermek értelmi fejlődésére

Nemrégiben jelent meg egy szakfolyóiratban egy többéves kutatás eredményeként egy cikk, miszerint azok a gyerekek akiket anyjuk testi fenyítéssel büntet, kisebb intelligencia szinttet érnek el mind azok a kortársaik, akiket nem fenekelnek el otthon.

A vizsgálatot 2-4 és 5-9 éves gyerekeken végezték, illetve az első csoportnak megismételték az értelmi fejlettségük szintjének mérését 5-9 éves korukban. A testi fenyítés alatt nem a gyerekek ellen elkövetett testi agresszíót vizsgálták, hanem azokat a nevelési technikákat, mint a gyerek kezére ütés, elfenekelés. A vizsgálatot amerikai mintán végezték, közel 2000 család esetében.
 

A fenyítés káros hatását azzal magyarázzák a kutatók, hogy azok a szülők, akik testi fenyítéshez folyamodnak kevésbé használnak kognitív nevelési módszereket, mint például elmagyarázni a gyermeknek az ok-okozati összefüggéseket, illetve nem beszélik meg az alternatív megoldásokat, egyáltalán kevesebbet beszélgetnek a gyerekeikkel.

Ugyanakkor a fenekelés egy stresszforrás a gyerekek számára, ami a különböző cselekedetek, magatartások hibás kódolásához vezet. A gyermek nehezebben vagy egyáltalán nem tanulja meg, hogy mi a helyes viselkedés és mi az amiért büntetés jár neki. Ez pedig agyi struktúrák változásához vezet. A verbális interakció hiánya, illetve a testi fenyítés a szülőktől való tanulás iránti motiváció csökkenéséhez vezet, mivel a gyerek-szülő közötti kötődést gyengíti.
 

Kimutatták ugyanakkor azt is, hogy a  „lassúbb” gyerekek esetében gyakrabban alkalmazzák a szülők az elfenekelés módszerét, ami felveti azt a kérdést, hogy mi az ok és mi az okozat. Valószínűleg egy kétirányú kapcsolatról van szó.
 

Egyértelmű azonban, hogy az értelmi képességekben kimutatott hátrányos különbség a nem fenyített és a „fenekelt” gyerekek között csak abban az esetben mutatható ki, amikor ezt a módszert rendszeresen alkalmazzák, tehát ha néha-néha  ráütünk a gyerek kezére, még nem lesznek káros következményei az értelmi fejlődésére. Az is kiderült a vizsgálatból, hogy a totyogókat (2-4 éves) gyakrabban fenyítik testileg a szülők, mint a kisiskolásokat, ugyanakkor ez az a korcsoport, akinél a fenekelés negatív hatása nagyobb. Ezt a négy év után megismételt tesztek mutatták ki. Bár ezek az értelmi fejlődésben mért különbségek az egyáltalán nem fenyített és a fenekelt gyerekek között kicsi, hiszen ehhez sok más tényező is hozzájárulhat, oda kell figyelnünk mikor és miért ütünk a gyerek kezére. Sokkal hatékonyabb és hasznosabb lehet a csemeténk számára, ha beszélgetünk vele, próbáljuk vele megétetni mi a helyes mi a helytelen viselkedés. Ezzel nem csak értelmi képességeit fejlesztjük a gyermeknek hanem a helyes szociális magatartást is hamarabb megtaníthajuk neki.  

Forrás: Journal of Aggression, Maltreatment & Trauma (2009)